Köszönöm a fejtegetést, jó volt olvasni. Hasonlóra gondoltam én is. Ami a filmet illeti: szerintem az első rész még csak-csak a könyv nyomdokain járt, de a másodiknál elállították a váltót. A felhangok és a történet fő szála sem oda fut ki, mint a regényben. Paul és Chani gyermekére halvány utalás sincsen, Alia meg sem születik, Chani úgy otthagyja az egész társaságot a győzelem perceiben, mint Szent Pál az oláhokat, és a többi és a többi. Ez már a korszellemhez meg a politikai korrektséghez való igazodás lenne, vagy szándékosan az eredeti történettel köszönőviszonyban sem lévő harmadik rész előjátéka? Sajnálom, hogy így alakult. Az 1984-es film minden gyengesége, 40 évvel ezelőtti technikája ellenére hűségesebb volt Herbert világához. És tényleg el kell olvasni a regény azon függelékét, amelyben az író a bolygó flórájáról és faunájáról elmélkedik. Saját "univerzumot" teremtett a regényfolyammal. Bevallom, nekem a folytatásba beletört a bicskám, egyszerűen képtelen voltam végigolvasni. A gyűrűk ura világa szerintem sokkal jobban kidolgozott, kerekebb egész minden szereplőjével, jellemfejlődésével, képeinek összetettségével. Attól még nagyon élveztem ezt a könyvet is. Az agyonajnározott film második részét viszont kevésbé. Kinek a pap, kinek a papné...

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

@Androsz:
Már az első rész el lett baszarintva egy halom helyen.
De amit ennek az utolsó fél órájában tettek, az inkább a gyalázat szintet képviseli.

Nem éri meg a jegy az árát azoknak, akik a regényciklust szeretik.

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

Teljesen téves az AEÁ-val összehasonlítani az Atreidesek bolygóját.

Ahogy akkor nem kapunk választ arra, hogy azzal a szép arabos hangzású névvel akkor kik is voltak a császárék.

Amúgy az AEÁ-ra ha valami hasonlít, az Tleilax, de ehhez el kéne olvasni a többi kötetet is (ami ekkor már bőven karcolódott vázlat szinten!), s nem beszélve a több szóba kerülő bolygóról.

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

@Androsz: Köszi a magyarázatokat. A kaja kérdés valóban érdekes, főleg hogy az első és második részben elhangzik, hogy a fremenek létszáma valójában több millió. Ekkora populáció élelmezése mindenképpen problémás ha nincsenek termőföldek egy bolygón. A kardozásokra is nehéz magyarázatot találni, mert ha a pajzsok fejlődnek, akkor ugye fejlődnek a támadófegyverek is (és nem visszafelé haladnak a dolgok: nem a kardokhoz lép vissza a "fejlődés"). De nyilván kell a hősies küzdelem a történethez, ami kardokkal sokkal élvezetesebb és nagyobb pátosszal is bír, mint mondjuk a puskákkal harcolás. George Lucas is a kardok (fénykardok) mellett döntött a Star Wars esetében. A folytatás valószínűleg nem egy korábban megírt sztori lesz, hanem újat készítenek, Herbert nyomdokain. Mindenesetre az biztos, hogy folyamatosan nőni fog az érdeklődés világszerte.

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

"mit esznek a fremenek, ha az egész bolygó egyetlen hatalmas sivatag"

Jó kérdés, Herbert ugyan a könyv terjedelmes függelékében nagyon sok részletet elmagyaráz, de azért nem agyalt ki mindent. A könyvben a fremenek nem kizárólag a terméketlen homokban élnek, vannak füves részek is, például, a közös fremen vízkincset a hajnali harmatszedők is gyarapítják, ahogy kaszára hasonlító szerszámaikkal a harmatot a fűről begyűjtik. A film leegyszerűsít mindent, a könyvben több dologról esik szó. Vannak kis állatok is, amelyek húsát fogyasztják, de persze nagy dínom-dánomra a fremenek nem készülnek.

"A fremenek Herbert regényében az araboknak felelnek meg leginkább"

Annyira, hogy a könyvben az egyik nyelvükön arab szavakat használnak. A könyv egyik emlékezetes diadalkiáltása így szól: "Ja hija csuhada!", amely arabul azt jelenti, "Lássuk a jelet/bizonyítékot". A könyvben ezen kívül cigány és bolgár szavak is olvashatók, a filmben egy külön kreált nyelvet használnak.

"egy futurisztikus high-tech világban miért kardokkal harcolnak a hadseregek?"

A történet korában általánosan elterjedtek az energiapajzsok, testpajzsként és hatalmas, helyhez kötött pajzsként is. Ezek minden nagy sebességű anyagi testet megállítanak, csak lassú mozgással lehet áthatolni rajtuk. Még egy késsel sem lehet átdöfni, a kést le kell lassítani és úgy áthatolni a pajzson, ez a képesség sok gyakorlást igényel, a könyvben sok szó esik róla. A lövedékek tehát kiesnek az eszközök közül, és kiesik a lézer is, mert ha annak sugara energiapajzsba ütközik, hatalmas fúziós robbanás keletkezik a sugár mindkét végén. A Dűne sivatagjában kivételesen nem szabad pajzsot használni, mert az vonzza a férgeket. A filmben a csatákban használnak valamilyen lőfegyvereket és rakétákat, de a regény elgondolása szerint ezek helyett inkább a szálfegyveres harc vált gyakorlattá. Miért? Csak. Ez egy regény, méghozzá sci-fi regény, ismertetett koncepcióval, és mi elfogadjuk a felvázolt világot a sajátosságaival együtt, azért, hogy lehetséges legyen egy történet megírása ezen belül, ez a sci-fi egyik jellemzője.

A regényben egyébként a Harkonnen báró nem kopasz, hanem vörös haja van, ahogy az unokaöccsének, Feyd-Rauthának is. Mellesleg a báró a fiatal fiúkat falja, de erről ma nem illik beszélni egy rossz karaktert bírálva vele, ahogy Herbert tette, a filmben ezt agyonhallgatták. Azt is, hogy "hőseink", a fremenek egy dzsihádra készülődnek a világ ellen, ma ez sem szalonképes, ugye. A regény keletkezésének idejében az arabok még nem voltak terroristák.

"előbb még le kell győznie a nagy főrendi házakat is. Alighanem ez marad majd a harmadik részre."

Erről nagy a találgatás, mert a történetnek valójában nincs harmadik része, a könyv története véget ért. Nem úgy, ahogy a film, ennek az okát még nem ismerjük. Az időrendben következő regény, A Dűne messiása egy teljesen más történet, durván 15 évvel később játszódik, Alia már fiatal nő, a Dűne egyházi vezetője. Ha egy harmadik filmben akarnak foglalkozni a Nagy Házak és Paul összeütközésével és Csani visszatérésével, akkor kérdés, hogy még miről fog szólni a film, mert kanonizált történet nincs hozzá.

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

Érdekes felvetések és párhuzamok ezek!
A Herbert korára (60-as és 70-es évekre) jellemző hidegháborús megosztottság a jó és a gonosz birodalma valóban levezethető a Dűne két háborúzó főnemesi házára (Harkonnenek és Atreidesek viszályára).
Ami a kardokkal való harcot illeti az engem is meglep a filmben. Egyrészt ott vannak a modern helikopterek, high-tech űrhajók, a másikon meg kardokkal rohannak egymásra a seregek.
A Dűne viszont ezekkel együtt is jó. Én már most nagyon várom a harmadik részt, amikor Paul nagy háborúkat kezd megvívni a házakkal.

Bejegyzés: Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

@Aëtius_: Úgy tűnik már nehezen tudnak új dolgokkal előrukkolni. Végül is ez már a hatodik fejezet: három Jurassic Park és három Jurassic World. Kifogytak.

Bejegyzés: Közepes lett az új Jurassic World

Valóban látványos film és az is igaz, hogy az alapsztorija nagyon zavaros. Az óriás szöcskék "kifejlesztése" - melyek tönkreteszik a Föld gabonatermését kivéve a főgonosz cége által forgalmazottakat - teljesen más pályára viszik a cselekményt, így a dínók biodíszletekké válnak saját történetükben. Milyen kár ezért a franchise -ért és ezért a tényleg rangos szereplőgárdáért.

Bejegyzés: Közepes lett az új Jurassic World

@Le a spammerekkel: Ha megnézed átmegy majd. :) Amúgy is ajánlom a megtekintését. Ha szereted az ilyen stílusú filmeket.

Bejegyzés: Egy meglepő akció-horror: Vadászat

@Master.: magát a filmet nem, de amit egy gyors kereséssel találtam róla, abból ez nem jön át.

Bejegyzés: Egy meglepő akció-horror: Vadászat

@Le a spammerekkel: Láttad a filmet??? Az áldozatok mind jobboldali konzervatív bloggerek, akik tagadják a klíma-veszélyt, migráció ellenesek, stb, stb. A vadászok a politikai ellenfeleik, ballib-publicistákból lett gyilkosok. Ez az egész benne van a filmben. A sok gyilkolászás közt.

Bejegyzés: Egy meglepő akció-horror: Vadászat

Ezt a ballib dolgot hogy sikerült idekeverni?

Bejegyzés: Egy meglepő akció-horror: Vadászat

Az 1-2. részt még a nosztalgia miatt megnéztem - meg mert nem találok semmit a Trónok harca után - de nagyon rossz volt, abbahagytam.

Bejegyzés: Obi-Wan Kenobi sorozat

@Nietzsche.: Szerintem látványos a sorozat is, de azt tudni kell, hogy egy streaming-sorozat költségvetése (kiadási-bevételi adatai) nem ott vannak, ahol a kánon-filmeké. De az Obi-Wan így is egy igényesen megcsinált, szórakoztató és elég látványos dolog egyelőre.

Bejegyzés: Obi-Wan Kenobi sorozat

Azért azt hiányolom, hogy több grandiózus helyszín legyen a sorozatban. Mert amit eddig láttunk, az egy studio-teremben is leforgatható volt. Az egész estés kánon-filmekben látvány-gazdag helyszínek, bolygók szerepelnek. Egy kicsit tehetnének ebbe a sorozatba is ezekből.

Bejegyzés: Obi-Wan Kenobi sorozat

@Ződ2000: Igen, szerintem is Iránban zajlik a legvégső éles bevetés . Erről írt több külföldi filmes oldal is, bár magában a filmben nem hangzik el egyszer sem. Gondolom a nemzetközi viszály elkerülése miatt.

Bejegyzés: Top Gun: Maverick

Az F14 szerepelésének oka, hogy az egyetlen amerikai vadászgép ami agresszornál (elvileg) hadrendben van: még a sah vásárolt be aztán a komcsi/fundamentalista forradalom után ki is vezette az USA az F14-est, hogy ne tudjanak alkatrészt szerezni.

Tulajdonképpen egy egy (topgun film léptékkel) nagyon realisztikis ellem ez, mert jó eséllyel ezt tudnák leginkább hazavezetni, és elvileg Irán még hadrendben tartja őket.
És ezzel ki is derül, hogy ki ellen mennek, bár asszem az ország nevét nem mondják ki a filmben.

Bejegyzés: Top Gun: Maverick

Engem egy kicsit Robert Rodriguez rendezői stílusára is emlékeztet ez a film. De igazság szerint van benne valóban sok Tarantinoi fekete humor is. Mindenesetre Craig Zobel ezzel a filmmel felkerült nálam a "térképre" a figyelemreméltó rendezők közé. Betty Gilpin pedig óriási.

Bejegyzés: Egy meglepő akció-horror: Vadászat

@Control_: Nem látszik rajta, az biztos! :)

Bejegyzés: Top Gun: Maverick

Hihetetlen, hogy Jennifer Connelly 51 éves.
Adatlapja szerint 1970 december 12-én született.

Bejegyzés: Top Gun: Maverick