Master filmelemzései

Master

Dűne - történelmi és világpolitikai leképeződések

2024. március 10. - Master.

Frank Herbert 1965-ben jelentette meg sok éven keresztül írt monumentális sci-fi regényét a Dűnét. A történet megírásakor a hidegháborús idők jártak: az USA körül szerveződött nyugati szövetség állt szembe a Szovjetunió uralta keleti tömbbel. A Dűnében számtalan olyan elem mutatkozik meg, mely ennek a bizonyos kétpólusú világrendnek a leképeződése.

dune_homokfereg.jpg

A kép forrása: latimes.com

Ott van mindjárt az alaphelyzet: adott egy haladó szellemű főúri ház bolygója az Atreides dinasztia alatt és adott egy elnyomó bolygó, militáns berendezkedéssel Vladimir Harkonnen diktatúrája alatt. Nem kell túl nagy történelmi tudás és képzelőerő, ahhoz, hogy a két marakodó birodalomba bele-lássuk a hidegháborús Egyesült Államokat és Szovjetuniót (túl az orosz eredetű Vladimir név említésén). Főleg úgy, hogy a rendezés is mindent megtesz a Harkonnenek démonizálásáért: mindenki katona minden fekete-fehér, az emberek vadak, a nőket elnyomják, állandóak a katonai felvonulások, a férfiak tar-kopaszak, félelmetesek és a vezetők bármit megtehetnek alárendeltjeikkel (akár azt is, hogy egy új kés kipróbálásáért öljenek meg egy embert). Minden azt sugalmazza, hogy ők a rosszak. A másik oldalon ott a sokkal felvilágosultabb Atreides-birodalom, ahol a nőket megbecsülik, az emberek tudnak mosolyogni és nem az elnyomás áll a politika középpontjában.

A két család harcát az első Dűne-részben a Harkonnenek nyerik, mert a császár őket támogatja elit-katonáival (ők a Sardaukarok, akiket "kölcsönad az Atreidesek kiirtásához). A második fejezetben azonban a nagy Harkonnen-támadást túlélő ifjú herceg, Paul (Timothée Chalamet) elszökik a vérengzés helyszínéről és édesanyjával, Jessicával együtt (Rebecca Ferguson) az Arrakis bolygón őshonos fremen néphez menekül. A fremenek Herbert regényében az araboknak felelnek meg leginkább: sivatagi etnikum, erős vallási kötődéssel, harciassággal, miközben övék a futurisztikus világ legfőbb kincs az olaj vagyis fűszer. Mert hogy az arab világ uralta kőolaj a regényben a fűszernek felel meg.

dune_chalamet.jpg

A kép forrása: gamesradar.com

Persze vannak felmerülő kérdések: például mit esznek a fremenek, ha az egész bolygó egyetlen hatalmas sivatag és a lakosság kihalt földalatti barlangokban él. Nincsenek búzamezők, nincsenek legelők, nincsenek jószágok. A másik, hogy mit esznek az 500 tonnás homokférgek, akiknek alsó hangon napi 300 kiló kaja kellene. Nincsenek fák, növények, egyéb állatok, nincs semmi. De ha ezeken túl is lépünk ott van a következő érdekesség: egy futurisztikus high-tech világban miért kardokkal harcolnak a hadseregek? Nyilván ezek azért nem logikai bukfencek, az alapsztori jól felépített és minden történetszál egymásból következő lépésekből tevődik össze. Paul beilleszkedik a fremenek közé, akik azt hiszik róla, hogy ő a Lisan al-Gaib vagy más néven Messiás. (Azt a gondolatot, hogy egyszer eljön hozzájuk a Messiás, a rejtélyes Bene Gesserit rend ülteti el a kultúrájukban, hogy könnyebben uralkodhasson felettük a császári impérium.) Mindenesetre Paul beilleszkedik a fremenek közé, kiállja próbáikat (mint a homokférgeken rodeózás a sivatagban) majd három támogatója segítségével a nép élére áll. A három támogató: édesanyja Jessica (a fremenek egyik Tisztelendő Anyja), a gyönyörű Chani (Zendaya) és Stilgar (Javier Bardem), aki az egyik törzsi vezetőként mindenkit Paul mellé állít.

Persze kiderülnek fontos titkok is például Paul és Jessica származásáról és a Bene Gesserit rendről is, mely sokkal nagyobb befolyással bír mint hinnénk. Fő céljuk a Kwisatz Haderach megtalálása, annak a személynek a maguk mellé állítása, aki "áthidal teret és időt". Egyik jelöltjük maga Paul, aki két genetikai vérvonal révén is különleges képességeket örököl. A különböző titkok, fordulatok és meglepetések misztikummal ruházzák fel és színesítik a Dűne történetfolyamát, mely alapvetően a második részben Paul Atreides felemelkedését és bosszúját mutatja be. Le akar számolni apja gyilkosaival, családja ősi riválisaival a Harkonnen családdal és annak ifjú bajnokával Feyd-Rauthával (Austin Butler). Valójában azonban a császári cím megszerzése Paul legfőbb célja, melyhez nagyon közel is kerül a film végére, de amelynek végső megszerzéséhez előbb még le kell győznie a nagy főrendi házakat is. Alighanem ez marad majd a harmadik részre.

dune_szereplok.jpg

A kép forrása: latestly.com

A Dűne által felvázolt világ egy jövőbeni közeg, mely a történelmi múltban gyökerezik és annak mintáit építi magába. A legerősebb konfliktus-szál a hidegháborús kétpólusú világrendre épül, az amerikai - szovjet nagyhatalmak harcaira. A második az elnyomott és a kőolaj "fogságában" lévő arab világból merítkezik, a fremen nép harcait megjelenítve a sivatagban a fűszerért (napjainkban az olajért). A harmadik utalás a vallási fanatizmusra vonatkozik, mely jellemzi napjainkat is: a széles tömegek a vallás útján könnyen fanatizálhatóak (a filmben ismét csak a fremeneknél bukkan fel, hogy egy képzelt messiásért bármire képesek lesznek). Negyedik helyre tenném a világhatalmak mögött (és mellett) rejtőző érdekköröket, melyek komoly befolyással bírtak Herbert korában és ma is a legfelsőbb döntéshozókra. A Dűnében ők az Űrliga emberei és a Bene Gesserit rend tagjai, napjainkban pedig bizonyos lobbi-körök a szuperhatalmak kormányainak holdudvarában.

A filmben folyamatosan hallható fremen nyelv eredete arab hangzású, bár vélhetőleg egy kitalált hablaty-nyelv lehet, gyakran komikus hangzással (többnyire amikor Stilgarként Javier Bardem használja a filmben). Bardem egyébként nagy alakítást nyújt, de a film legjobbja egyértelműen a főszerepben Timothée Chalamet.

Frank Herbert (1920-1986) egy kivételes regény-gyűjteményt alkotott meg 1965 és 1985 között, melynek első 6 történetét még ő maga írta meg (Dűne, A dűne messiása, A dűne gyermekei, A dűne istencsászára, A dűne eretnekei, A dűne Káptalanház). Ezekhez később még sok más regény készült, más íróktól. A végeredmény egy tényleg különleges fantázia-világ, melynek mélységeit még csak most fedezi fel a jelenkor.

master_alsolec.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mastery.blog.hu/api/trackback/id/tr8918350051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morpheus_ 2024.03.11. 18:06:44

Érdekes felvetések és párhuzamok ezek!
A Herbert korára (60-as és 70-es évekre) jellemző hidegháborús megosztottság a jó és a gonosz birodalma valóban levezethető a Dűne két háborúzó főnemesi házára (Harkonnenek és Atreidesek viszályára).
Ami a kardokkal való harcot illeti az engem is meglep a filmben. Egyrészt ott vannak a modern helikopterek, high-tech űrhajók, a másikon meg kardokkal rohannak egymásra a seregek.
A Dűne viszont ezekkel együtt is jó. Én már most nagyon várom a harmadik részt, amikor Paul nagy háborúkat kezd megvívni a házakkal.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2024.03.11. 18:06:45

"mit esznek a fremenek, ha az egész bolygó egyetlen hatalmas sivatag"

Jó kérdés, Herbert ugyan a könyv terjedelmes függelékében nagyon sok részletet elmagyaráz, de azért nem agyalt ki mindent. A könyvben a fremenek nem kizárólag a terméketlen homokban élnek, vannak füves részek is, például, a közös fremen vízkincset a hajnali harmatszedők is gyarapítják, ahogy kaszára hasonlító szerszámaikkal a harmatot a fűről begyűjtik. A film leegyszerűsít mindent, a könyvben több dologról esik szó. Vannak kis állatok is, amelyek húsát fogyasztják, de persze nagy dínom-dánomra a fremenek nem készülnek.

"A fremenek Herbert regényében az araboknak felelnek meg leginkább"

Annyira, hogy a könyvben az egyik nyelvükön arab szavakat használnak. A könyv egyik emlékezetes diadalkiáltása így szól: "Ja hija csuhada!", amely arabul azt jelenti, "Lássuk a jelet/bizonyítékot". A könyvben ezen kívül cigány és bolgár szavak is olvashatók, a filmben egy külön kreált nyelvet használnak.

"egy futurisztikus high-tech világban miért kardokkal harcolnak a hadseregek?"

A történet korában általánosan elterjedtek az energiapajzsok, testpajzsként és hatalmas, helyhez kötött pajzsként is. Ezek minden nagy sebességű anyagi testet megállítanak, csak lassú mozgással lehet áthatolni rajtuk. Még egy késsel sem lehet átdöfni, a kést le kell lassítani és úgy áthatolni a pajzson, ez a képesség sok gyakorlást igényel, a könyvben sok szó esik róla. A lövedékek tehát kiesnek az eszközök közül, és kiesik a lézer is, mert ha annak sugara energiapajzsba ütközik, hatalmas fúziós robbanás keletkezik a sugár mindkét végén. A Dűne sivatagjában kivételesen nem szabad pajzsot használni, mert az vonzza a férgeket. A filmben a csatákban használnak valamilyen lőfegyvereket és rakétákat, de a regény elgondolása szerint ezek helyett inkább a szálfegyveres harc vált gyakorlattá. Miért? Csak. Ez egy regény, méghozzá sci-fi regény, ismertetett koncepcióval, és mi elfogadjuk a felvázolt világot a sajátosságaival együtt, azért, hogy lehetséges legyen egy történet megírása ezen belül, ez a sci-fi egyik jellemzője.

A regényben egyébként a Harkonnen báró nem kopasz, hanem vörös haja van, ahogy az unokaöccsének, Feyd-Rauthának is. Mellesleg a báró a fiatal fiúkat falja, de erről ma nem illik beszélni egy rossz karaktert bírálva vele, ahogy Herbert tette, a filmben ezt agyonhallgatták. Azt is, hogy "hőseink", a fremenek egy dzsihádra készülődnek a világ ellen, ma ez sem szalonképes, ugye. A regény keletkezésének idejében az arabok még nem voltak terroristák.

"előbb még le kell győznie a nagy főrendi házakat is. Alighanem ez marad majd a harmadik részre."

Erről nagy a találgatás, mert a történetnek valójában nincs harmadik része, a könyv története véget ért. Nem úgy, ahogy a film, ennek az okát még nem ismerjük. Az időrendben következő regény, A Dűne messiása egy teljesen más történet, durván 15 évvel később játszódik, Alia már fiatal nő, a Dűne egyházi vezetője. Ha egy harmadik filmben akarnak foglalkozni a Nagy Házak és Paul összeütközésével és Csani visszatérésével, akkor kérdés, hogy még miről fog szólni a film, mert kanonizált történet nincs hozzá.

Master. 2024.03.11. 19:20:42

@Androsz: Köszi a magyarázatokat. A kaja kérdés valóban érdekes, főleg hogy az első és második részben elhangzik, hogy a fremenek létszáma valójában több millió. Ekkora populáció élelmezése mindenképpen problémás ha nincsenek termőföldek egy bolygón. A kardozásokra is nehéz magyarázatot találni, mert ha a pajzsok fejlődnek, akkor ugye fejlődnek a támadófegyverek is (és nem visszafelé haladnak a dolgok: nem a kardokhoz lép vissza a "fejlődés"). De nyilván kell a hősies küzdelem a történethez, ami kardokkal sokkal élvezetesebb és nagyobb pátosszal is bír, mint mondjuk a puskákkal harcolás. George Lucas is a kardok (fénykardok) mellett döntött a Star Wars esetében. A folytatás valószínűleg nem egy korábban megírt sztori lesz, hanem újat készítenek, Herbert nyomdokain. Mindenesetre az biztos, hogy folyamatosan nőni fog az érdeklődés világszerte.

gigabursch 2024.03.12. 09:39:28

Teljesen téves az AEÁ-val összehasonlítani az Atreidesek bolygóját.

Ahogy akkor nem kapunk választ arra, hogy azzal a szép arabos hangzású névvel akkor kik is voltak a császárék.

Amúgy az AEÁ-ra ha valami hasonlít, az Tleilax, de ehhez el kéne olvasni a többi kötetet is (ami ekkor már bőven karcolódott vázlat szinten!), s nem beszélve a több szóba kerülő bolygóról.

gigabursch 2024.03.12. 09:39:38

@Androsz:
Már az első rész el lett baszarintva egy halom helyen.
De amit ennek az utolsó fél órájában tettek, az inkább a gyalázat szintet képviseli.

Nem éri meg a jegy az árát azoknak, akik a regényciklust szeretik.

Tarkedli 2024.03.12. 09:40:22

Köszönöm a fejtegetést, jó volt olvasni. Hasonlóra gondoltam én is. Ami a filmet illeti: szerintem az első rész még csak-csak a könyv nyomdokain járt, de a másodiknál elállították a váltót. A felhangok és a történet fő szála sem oda fut ki, mint a regényben. Paul és Chani gyermekére halvány utalás sincsen, Alia meg sem születik, Chani úgy otthagyja az egész társaságot a győzelem perceiben, mint Szent Pál az oláhokat, és a többi és a többi. Ez már a korszellemhez meg a politikai korrektséghez való igazodás lenne, vagy szándékosan az eredeti történettel köszönőviszonyban sem lévő harmadik rész előjátéka? Sajnálom, hogy így alakult. Az 1984-es film minden gyengesége, 40 évvel ezelőtti technikája ellenére hűségesebb volt Herbert világához. És tényleg el kell olvasni a regény azon függelékét, amelyben az író a bolygó flórájáról és faunájáról elmélkedik. Saját "univerzumot" teremtett a regényfolyammal. Bevallom, nekem a folytatásba beletört a bicskám, egyszerűen képtelen voltam végigolvasni. A gyűrűk ura világa szerintem sokkal jobban kidolgozott, kerekebb egész minden szereplőjével, jellemfejlődésével, képeinek összetettségével. Attól még nagyon élveztem ezt a könyvet is. Az agyonajnározott film második részét viszont kevésbé. Kinek a pap, kinek a papné...
süti beállítások módosítása